Támogató:
„Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.”
Zsoltárok könyve 103,1-2
Draskóczy László – zeneszerző, zenepedagógus és kántor – református lelkész családban született 1940-ben, Budapesten.
Az alapiskolák elvégzése után, már a zeneakadémiai tanulmányok idején különböző művészeti együttesek néptáncosainak korrepetícióját végzi (Bihari János Táncegyüttes, Néphadsereg Művészegyüttese, VDSZ Bartók Táncegyüttese) s ír maga is több népzenei ihletésű feldolgozást.
Később a Magyar Rádió számára készít hasonló kompozíciókat.
Az 1970-es évek vége táján érdeklődése a református egyházzene irányába fordul.
Életének ebben a második alkotói szakaszában is sok-sok – úgymond – használati zenét ír; feldolgozásokat készít egyházi énekekre kórusok, kamaraegyüttesek számára.
Később – különösen az ezredforduló után – megszaporodnak az egyéni hangot megütő alkotások. Ekkor írja legnagyobb szabású kompozícióját, a Károli kantátát is.
A zeneszerzés mellett pedagógiai munkássága is jelentős. Mára nagynevűként számon tartott zeneszerzők tucatjait neveli ki a Győri Zeneművészeti Szakközépiskola, majd a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium zeneszerző tanszakán: Fekete Gyula, Barabás Árpád, Tallér Zsófia, Zarándy Ákos.
Emellett jó szemmel fedezi fel más tanszakokon tanuló ifjú zenészek kiemelkedő tehetségét. Ily módon mesterükként tartják számon őt olyan előadók is, mint Lukács Gyöngyi operaénekes, Köteles Géza karmester, H. Zováthi Alajos nagybőgő-, Pálúr János orgona-, vagy Berecz Mihály zongoraművész.
Zenepedagógusi attitűdje abban is megnyilvánul, hogy részt vállal a Magyarországi Református Egyház különböző zenei műhelyeinek kialakításában, gondozásában: Kölkedi Zenei Hét, Kántorképző Tanfolyam, Ráday Kamarazenekar, Doktorok Kollégiuma Himnológiai Szekciója, Református Egyházzenészek Munkaközössége.
Életének utolsó szakaszában idejének nagy részét a kutatás tölti ki. Elmélyed a genfi zsoltárok tanulmányozásában, és más zeneelméleti, valamint a himnológia tárgyköréhez tartozó kérdések vizsgálatában. 2020-ban bekövetkezett haláláig több tucat zenei írást készít el, melyek egy része megjelenik különböző szakfolyóiratokban.
Zeneszerző, zenetörténész,
zeneesztéta és zenepedagógus
A honlap a Magyar Művészeti Akadémia
támogatásával jött létre
